Vissza a többi cikkhez

2017.07.26

Vissza a többi cikkhez

Miért sajnálsz valamire 20-30 ezer forintot, ha később a tízszeresét kapod vissza?

A legtöbb befektetésnek és pénzügyi megoldásnak vannak költségei. A lakástakaréknál minimális ez a ráfordítás, mégis vannak, akik ódzkodnak a számlanyitási díj kifizetésétől. Pedig az állam többszörösen visszafizeti ennek az árát.

Lakástakarékpénztárak nélkül nem lenne, aki fenntartaná a rendszert, és nekik is vannak költségeik. Emiatt egy lakástakarék nyitásakor kétféle díjat kell nekik megfizetned: havi 150 forintot számlavezetési díjat (évi 1800 Ft) és egyszeri költségként a számlanyitási díjat, ami alapesetben a szerződéses összeg maximum 1%-a. Mi is pontosan ez az összeg?

szerződéses összeg = lakásra költhető rész + felvehető hitelrész

Vagyis a szerződéses összegben benne vannak a befizetéseid, a 30% állami támogatás, a betéti kamatok, és opcionálisan a felvett hitel összege is. Erre az összegre szerződsz, mikor lakástakarékot indítasz, amit később garantáltan biztosítanak neked, ha teljesíted a feltételeket. Ennek

a maximum 1%-át kell kifizetned induláskor,

ami 1 000 000 Ft-os szerződés esetén maximum egyszeri 10 000 Ft. Erre talán senki sem mondja azt, hogy túl sok. De ha hitelt is veszel fel, és a lehető legnagyobb összegre szerződsz (10 évre), ami 7,5-8 millió forint körül van, akkor már 80 ezer forintot is elkérhetnek a számlanyitásért. Ilyenkor már érthetőbb, ha valaki ezt drágának tartja.

Ezért sem árt olyan tanácsadóhoz fordulni lakástakarék indítása előtt, aki mind a négy szolgáltatóval kapcsolatban van. A takarékpénztárak versengenek egymással, és ők is nagyon jól tudják, hogy az alacsonyabb szerződéskötési díjakkal tudják felhívni magukra a figyelmet. Emellett nagyon gyakoriak az időszakos akciók (ide kattintva megnézheted az aktuális kedvezményeket). Én ennek ellenére azt mondom, hogy

még akkor is megéri kifizetni a szerződéskötési díjat, ha nincs éppen akció.

Ha azt nézed, hogy mekkora éves hozamot biztosít neked egy lakástakarék (4–10%), ami ráadásul garantált és kockázatmentes, akkor egyáltalán nem tűnik olyan súlyosnak ez az egyszeri kiadás.

Számoljunk utána, mennyi pénz gyűjthető össze a megadott megtakarítási időszakok alatt (hitel nélkül), és nézzük meg, mennyiben járul ehhez hozzá az állam! Az éves befizetések 30%-át adják oda állami támogatásként, ami évente maximum 72 ezer forint szerződésenként. Ha ezt maximálisan ki szeretnéd használni, ahhoz havi 20 ezer forintot kell befizetni, így a példában is ezzel számoltunk.

Jól látszik, hogy az állami támogatás mindenképp többszöröse a szerződéskötési díjnak (és a betéti kamatokat, amit a takarékpénztár fizet neked, még be se számoltuk). Ha a legrosszabb eshetőséget vesszük, és 80 ezer forintos díjat számolnak fel a tízéves szerződésnél, akkor is jár cserébe 720 ezer forint állami támogatás. Így, hogy ez fixen jár, szerintünk megéri.

Azt vedd figyelembe, hogy a példában szereplő eredmények eltérhetnek a takarékpénztárak által kínált konkrét ajánlatok összegétől. Ennek az az oka, hogy nem pont ugyanolyan hosszúak a befizetési időszakok az egyes szolgáltatóknál. Például egy 4 éves szerződés tarthat 45, 46, 48 és 49 hónapig is. A szerződéses összegekben is fix értékek vannak (eltérő megtakarítás/hitel aránnyal), így azt kell megtalálnod, ami az igényeidhez a legközelebb áll.

Nem tudod, mekkora összegre szerződj?

Ebben tudok is neked segíteni. Kapcsolatban állok mind a négy lakástakarékpénztárral, jól ismerem a kínálatukat és az akciókat. Írj nekem, és közösen megtaláljuk azt a konstrukciót, ami a legközelebb áll az igényeidhez.