+36 1 58 58 555
2017.05.24Tévedés, hogy elveszhet a lakástakarékban gyűjtött összeg
Lakástakarék kapcsán néha megkérdezik tőlem: és mi van az örökléssel? Való igaz, mindenre fel kell készülni. Szerencsére a lakástakarék révén összegyűjtött megtakarítás örökölhető vagyonnak számít. Az öröklés menete azonban már egy kis magyarázatot igényel.
Először is ismerkedjünk meg a szerződő és a kedvezményezett fogalmával. Aki a szerződést köti, és vállalja a pénz rendszeres befizetését, az a szerződő. Aki a megtakarítás (lakáscélú) felhasználására jogosult, az a kedvezményezett. Egy lakástakarék elindításakor sokszor a kettő egy és ugyanaz. Vagyis ilyenkor a befizető használhatja fel a megtakarítást. De a szerződő adhat meg más kedvezményezettet is magán kívül, de csakis a szűk családon belül (házastárs, szülő, nagyszülő, testvér, gyermek vagy unoka).
Akár évi 360 ezer forint állami támogatást vehettek igénybe
Az alanyi jogon járó állami támogatás miatt fontos, hogy minden magyar adóazonosító jelhez (kedvezményezetthez) egy lakástakarék-szerződés társulhat. Mit jelent ez? Egy személy akár három szerződést is köthet, de három különböző kedvezményezettet kell megadnia (akiknek még nincs lakástakarékjuk). Egy kedvezményezett viszont a megtakarítását felajánlhatja közeli hozzátartozójának (anélkül, hogy tulajdonjoga lenne az adott ingatlanban). Így egy családon belül többen is gyűjthetnek azonos céllal, egymást segítve.
Fejenként évi maximum 72 ezer forint állami támogatás jár, vagyis öt szerződés esetén évente 360 ezer forintot adhat az állam lakáscélra.
Mit kell tudni az öröklésről?
Ha a szerződő és a kedvezményezett, vagyis a befizető és a lakástakarék felhasználója egy és ugyanaz, akkor halál esetén hagyatéki tárgyaláson döntenek az örökös(ök) személyéről.
Ha a szerződő és a kedvezményezett eltér, akkor már ketten is érintettek lehetnek a kérdésben. Ha a szerződő hal meg, akkor a kedvezményezett lesz az új szerződő személy, vagyis a szerződő helyére lép.
Ha a kedvezményezett hal meg, vagyis aki a lakástakarékot felhasználná, akkor bonyolódik a dolog. Ha van a családban „üres” adóazonosító jel, vagyis amire nincs éppen lakástakarék kötve, akkor az illető átvállalhatja a kedvezményezett szerepét. Ez akár 18 év alatti magyar (vagy EU-s) állampolgároknál is lehetséges.
Ha nincs szabad adóazonosító jel, vagyis amire a lakástakarék felhasználható, akkor meg kell nézni, hogy fut-e már 4 éve a szerződés. Amennyiben nem, akkor senki nem tudja átvenni a szerződést, még maga a szerződő sem (mivel van már másik lakástakarékja). Ilyenkor az állami támogatások nélkül fizeti ki a pénztár az addigi megtakarítást és a betéti kamatokat, melyek sorsáról szintén a hagyatéki tárgyalás dönt.
Ha a szerződés legalább 4 éve fut, de nincs szabad adóazonosító jel a családban, akkor szintén fizet a pénztár, ebben az esetben viszont a megtakarításon és a betéti kamatokon felül az állami támogatás is jár. Ilyenkor viszont a kifizetéseket fel is kell használni lakáscélra.
Az idősebbek is bátran élhetnek vele
Az idősebb emberek egy része attól tart, hogy – koruk miatt – felelőtlenül vállalnának magukra terheket a lakástakarékkal. Így hiába támogatná sok nagyszülő a gyerekeit vagy az unokáit, nem mernek belevágni 4-10 éves megtakarításokba. Pedig felesleges aggódni. Mint látható, a lakástakarékban gyűjtött pénz nem veszik el egyik esetben sem, csak az öröklés módja a kérdéses. Így az idősebbeknek sem kell attól tartaniuk, hogy kárba vész a megtakarításuk.
Maradt kérdésed?
Hogyan tud egy család hatékonyan lakásra gyűjteni? Mi alapján érdemes lakástakarékot választani? Ezekre és más megtakarítási kérdésekre is szívesen válaszolok egy ingyenes tanácsadás keretében. Ha megírod nekem a kérdéseid, hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.
Mizsei Zoltán
